A Műcsarnok július 1-jétől, összeolvadva az Ernst Múzeummal és a Dorottya Galériával, költségvetési intézményből nonprofit kft.-vé alakul. Ez a forma nálunk új, eddig ki nem próbált szervezeti megoldás. A Műcsarnoktól azt várja az OKM (Oktatási és Kulturális Minisztérium), hogy költségvetésének mind jelentősebb hányadát önmaga teremtse elő. Kevesebb támogatást, de nagyobb mozgásteret kap - a piacon.
Június 26-án kelt a Kovács Gábor bankár fémjelezte művészeti alapítvány, a KOGART bejelentése, amely szerint elindul az úgynevezett Nemzeti Kortárs Gyűjtemény létrehozása. Különös fejlemény ez: eleddig nem fordult elő, hogy a kultúrában egy magánkezdeményezés a „nemzeti” jelzővel látta volna el saját magát. A KOGART nemzeti nagyintézményi funkcióra tör, vagy csak nem tudja, mit csinál?
Színházi vitánkban több hónapon át szakemberek fejtették ki véleményüket a budapesti pénzelvonások után kialakult helyzetben. A körülmények kikényszerítenék a változást, mégsem történt túl sok. Egyelőre pánikbeszéd van ("ledózerolják a színházakat"), vagy a fiskális szigor kommunikál. Gáspár Máté, a nemzetközileg e percben talán legismeretebb magyar színház, a Krétakör ügyvezetője. A hvg.hu a cikksorozat végéhez közeledve, most őt szólaltatja meg. Abban mindenki egyetért a színházi szakmában, hogy a Krétakör másképp látja a dolgokat. Mégis, hogyan?
A hazai színházi világ a budapesti pénzelvonásoktól hangos, ám alig hallani arról, hogyan lehetne más, finanszírozható szerkezetet kialakítani. "Két év múlva fenntarthatatlan lesz a Trafó" - mondja Szabó György is, akár a többi igazgató, közben azonban jelzi: itt az ideje újragombolni a kabátot. Akárcsak a kórházügyhöz, a színházi struktúrához sem nyúlt hozzá senki évtizedek óta. A főváros egyik legizgalmasabb helyének vezetője azt állítja: tud egy gyakorlati megoldást.
A kórházi ágyszámcsökkentés után színházi előadásszám-csökkentés jöhet? Nem tudni. Bár Budapest keményít: önkormányzati fenntartású színházainak egymilliárddal kevesebbet akar adni. A színigazgatók máris egységfrontba tömörültek és küzdenek az új feltételekért. Egy nem önkormányzati fenntartású színház vezetőjével beszélgettünk - ő jelenleg kívülről nézi, mit csinálnak a kollégák. Vagy mégsem?
Új reformkorban élünk? Legalábbis sokat beszélünk róla, hogy milyen egészségügyi, vagy önkormanyzati rendszer kell a modern Magyarországon. Van, amire kevés figyelem esik: a kulturális intézményrendszerünk olyan, amilyet örököltünk. Közben itt-ott generációváltás zajlik a vezető helyeken. Három fiatal kultúracsinálót kérdeztünk. Harmincas, új igazgató urak: Alföldi Róbert (Bárka Színház), Derdák András (Párizsi Magyar Kulturális Intézet), Petrányi Zsolt (Műcsarnok). Mit csinálnak másképp?
A hazai neoavantgarde-ban indult művész 1978-ban hagyta el Magyarországot, az első magyar punkzenekar, a SPIONS tagjaként. Élt és dolgozott tucatnyi országban. Díszlettervező, színházi rendező, író, zenekreátor. Most könyvet írt több évtizedes barátságáról Halász Péter színházcsinálóval. A hvg.hu interjúvolta ebből az alkalomból. Íme a II rész!
Évtizedekig nem sokat tudott róla a hazai kultúra és közvélemény. A hazai neoavantgarde-ban indult művész 1978-ban hagyta el Magyarországot, az első magyar punkzenekar, a SPIONS tagjaként. Nyugat-Európa, Kanada, majd Amerika lett az otthona, de járt és élt tucatnyi országban. Díszlettervező, színházi rendező, író, zenekreátor. Interjúnk egy új könyve kapcsán készült; íme az I rész.
Másfél éve a brit fővárosban él és dolgozik egy hazai rockzenekar, a Rémember. Felléptek számos koncertteremben és fesztiválon, ahová magyar pop-produkciók sosem jutottak még el. Igaz, az áttörés még várat magára. Mi kellene hozzá? Talán épp az a multicég, amellyel a közelmúltban viharos vitába keveredtek. Hogyan, miből élnek és mit remélnek a londoni magyar rockerek?
Le a cipővel! Relax, biobüfé, szőnyegek, füstölők, éteri vetítés, és ízléssel válogatott electro zene. Aki járt már a Sziget fesztiválon, ismerheti az 1-es sorszámmal ellátott játszóhelyet, a Cökxpon Ambient sátrat. A Cökxpon egy informális alkotóközösség, aki pedig összefogja, egy techno-zenekreátor, Cserepes Panni. Az electro-ról, a party-szcénáról, és saját zenéjéről beszél. Meg arról, mi van ma Budapesten.
Új szellemű, új típusú művészeti helyszínek kezdenek meghonosodni Budapesten. Miközben dühöng az ingatlan-láz, befektetők, építtetők taposnak egymás sarkában, a város új területeit hódítja meg a tőke, a „kultúracsinálóknak” alkalmazkodni kell a változó viszonyokhoz. Új modellek kellenek. Íme, egy lehetőség: kortárs művészeti hely nyílt egy szórakozóhelyen.
"Kevesen tudják, hogy a nagy sikerek előtt, a Nirvana Budapesten járt és fellépett a PeCsában. Történetesen én hozhattam be őket, én voltam a helyi promoter. Fogalmam sem lehetett, hogy egy év múlva megírják a Smells Like Teen Spirit-et és húszmillió fogy el a lemezükből. Ezek csodálatos dolgok. De hatalmas munka van mögöttük." - A hvg.hu a magyar zeneipar jelenlegi helyzetéről a független színtérről indult György Pétert, az EMI zeneműkiadó hazai vezetőjét kérdezte.
Román film nyerte 2007-ben a cannes-i Arany Pálmát és az Európai Filmakadémia díját. Valami új történik a szomszédunk kultúrájában, ami nagy érdeklődést kelt Európa-szerte. De mit tudunk erről mi itt? Miért fűznek minket Romániához még mindig előítéletek, neheztelések és nosztalgiák? Szemellenzőnk kitakar valami fontosat a képből. Ami odaát történik, az ideát is történik. A hvg.hu egy marosvásárhelyi lapszerkesztővel, a román-magyar viszonyt olykor provokatív írásaiban új megvilágításba helyező Parászka Borókával beszélget.
Budapest egyik legizgalmasabb kulturális helyszíne, a Kultiplex alól 164 millióért eladja a tulajdonos Főváros a telket és az épületet a IX. kerületnek. Budapesten dübörög az ingatlanbiznisz, a város is pénzt szeretne látni. Igenám, csakhogy a kerület egy sarokkal odébb egymilliárdért ad el egy építési telket.
Az Almássy téri Szabadidőközpont húsz éve az ország egyik legfontosabb kulturális helyszíne volt. Tíz éve „csak” egy kiváló koncerthely. Ma közösségi ház, amelybe újra visszatért az élet. Holnap pedig más áll majd a helyén. Interjúnk az ismét kultuszhellyé válni akaró ház programszervezőjével különös pillanatban készült. Szinte mialatt beszélgettünk, zárta le az Erzsébetvárosi Önkormányzat a ház értékesítésére kiírt pályázatot. Eladják az épületet. A nagy tervekről szóló beszélgetés így egészen más értelmet nyert.
Kemény állítások hangzottak el a Műcsarnokban egy konferencián. A profitorientált szféra egyre nagyobb területet hasít ki magának a kultúrában, méghozzá közpénzen, a nonprofit színtér rovására - állította Bencsik Barnabás kurátor, a Kortárs Képzőművészeti Exportiroda vezetője (nkki.hu). Szerinte ékes példa erre a Művészetek Palotája, amelynek semmi köze a kultúra valós igényeihez, s amelynek megvalósítását az ÁSZ is vizsgálta. A következő maga a Műcsarnok lehet?
Ünneprontás a színházi világnapon gazdasági kérdésekről beszélni? Lehet. De mikor beszéljünk, ha nem most? Budapest első körben több mint 200 milliót vonna ki a színháztámogatásból, és úgy tűnik, az intézményi struktúra -ahogy eddig ismertük- fenntarthatatlan. S meglehet, nemcsak Budapesten. Elismert színházi-gazdasági vezetőkhöz intéztük körkérdéseinket.
A Filmszemlén február 2-án, a rangos Berlinalén 14-én vetítik az Iszka utazása című új, hazai filmet. Zenéjét T-Bali jegyzi. A művésznév egy kísérletező zenészt takar, akit a nagyközönség a Moszkva tér című filmből, az alternatív színtér pedig az I.O.N nevű dark formációból ismer. Volt orgonajavító, színházi zenész és rockgitáros is. És valamiképp maradt is, mindez együtt.
"Eleinte semmi remény nem volt rá, hogy író lehessek és elhagyjam a gyári munkát. Ha magyarul írok, nem is lett volna esélyem. Azért álltam át a francia nyelvre, hogy valami értelme legyen. Eleinte minden nagyon nehéz és rossz volt ott. Abban a városban, ahol éltünk, négy magyar emigráns lett öngyilkos. Nem volt semmi reménység semmire." A Svájcban élő, franciául író, magyar Agota Kristoffal beszélgettünk budapesti látogatása idején.
Az egykori Szovjet-Magyar Barátság Sporttelep gondozott gyepén a tűző déli napban zajlanak a Fair Play Kupa kispályás labdarúgó torna küzdelmei. Odébb falunapi hangulat: pörköltfőzés, felfújható gumivárban hancúrozó gyerekek, a lányokat szirénával riogató rendőrök. Nem sok jele annak, hogy Battonyán, a hatezer lakosú határszéli városkában kulturális fordulat volna készülőben. Szent Iván napján, harminckét fok melegben. Pedig a levegőben nem csak az alföldi délibáb rezeg.
